Radírfej (Eraserhead,1977) beszámoló

David Lynch első hosszabb munkája mely egy fekete-fehér, szürrealisztikus rémfilm. Az éjféli mozik, művészfilmek kedvelői között nagy sikert aratott és Lynch ennek köszönheti karrierje beindulását. Az Eraserhead egyébként négy évig készült pénzhiány miatt, pedig én azt mondtam volna elsőre, hogy pár hét alatt hozták össze. Hogy miért úgy csinálták meg mintha 1950-ben készült volna? Valószínűleg így jobban átadja a rémálomszerű hangulatot. Spoileres beszámoló következik, néhány képpel.

Henry világa

A nyitójelenetnél látjuk a főszereplő lebegő arcát. Majd egy kőzetgolyón (bolygó talán?) pásztázik a kamera. A bolygón belül látható egy ablakon kifelé néző férfi aki meghúz egy kart. Ekkor egy nyílásból előkerül egy féreg ami aláhullik a főszereplő világába. Valószínűleg ez okozza az őrületet. Vagy nem.

A történet főszereplője a furcsa frizurájú Henry aki egy nyomdában dolgozik, ám most szabadságra küldték. Egy olyan világban él amiről semmi háttér információnk sincs, csak annyit látunk belőle amennyit Henry is. Egy gyárakkal teli, sötét, nyomasztó, depresszív, zajos, kihaltnak tűnő világ ez melynek utcáit járja Henry aki éppen hazafelé tart. Mikor hazaér a szomszédja közli vele, hogy Mary és családja vacsorára várja őt. A főhős felkészül mielőtt elindulna a vendégségbe, ez a jelenet mindössze az ágyra való leülésből áll, ám közben egyre hangosodó zajok szűrődnek be a lakásba amik szinte már elviselhetetlenné válnak. Látszólag ez Henry-t nem zavarja, legalábbis semmi reakciót nem láthatunk rajta.. és ez szinte az egész film alatt így lesz. Továbbá az sem tiszta, hogy Mary fényképe miért van kettétépve és Henry miért tart egy vízzel teli edényt a fiókjában. De ez még csak a kezdet.

A vacsora

Mary családjával valami nagyon nem stimmel, az fix. A nagymama mozdulatlanul ücsörög az asztal mellett, cigit tesznek a szájába (but why?). Az apa nem teljesen százas, saját sérüléseiről kezd el beszélni majd monológja átmegy teljes nonszenszbe. Az asztalnál miniatűr műcsirkét esznek mert az valami “újdonság”. Ám amikor fel akarják vágni a csirkét  az elkezd trutymót ereszteni és evickélni, közben az anya görcsrohamot kap. Itt jön a legjobb rész: az apa megkérdezi Henry-től, hogy “Henry maga mit tud?” … Henry azt feleli, hogy hát tulajdonképpen semmit. Öt perc szünet után az apa elkezd vigyorogni és úgy marad az arca majd fejével követni kezdi Henry-t. Ez az egész jelenet már annyira abszurd, hogy nehéz röhögés nélkül nézni. Végül is nem esznek a műcsirkéből. De csak ezután jön a meglepetés mikor az anya közli, hogy Henry-nek és Mary-nek össze kell házasodniuk, hogy elhozhassák a kórházból az újszülött gyereküket. Mary ekkor mondja, hogy “de hát azt sem tudjuk, hogy gyerek e egyáltalán.”

A mutáns gyerek

Kisebb timejump után a páros már együtt él a sötét lakásban. Mary gyereke pedig valami nyálkás mutáns ami egyfolytában sír. A “gyerek” bömbölésétől Mary idegei felmondják a szolgálatot és lelép a szüleihez. Henry pedig teljesen magára marad.. egyedül a visító babával és saját képzelgéseivel. Merthogy magányában azt képzeli, hogy a radiátor mögött egy nagyon creepy, daganatos arcú nőci énekelget a mennyországról. A nő egyébként mindig mosolyog, de olykor táncikál is és agyfejű férgeket tapos össze. Henry teljesen bezárkózik, el sem hagyja a lakást. Minden idejét a mutáns gondozására fekteti mert az megbetegedik. De, hogy Henry miért hagy halott kukacot a szekrényben azt megint nem értem.

Henry utolsó reménye a szomszéd nő lesz aki éjjel átjön hozzá mert kizárta magát a lakásból (persze ez csak ürügy a szexre). Miután befekszenek az ágyba a lepedőn keresztül egy gödör keletkezik amiben tejszerű anyag forr. Majd  mindketten elmerülnek a kátyúban.

A rémálom

Innentől egyre durvább eseményeknek lehetünk tanúi. Henry egy másik helyen találja magát ahol lepattan a helyéről a saját feje. Feje helyén a kisbaba gyíkszerű buksija jelenik meg ami üvölt mint a franc. Henry fője az utcára kerül, egy gyerek megtalálja azt és elviszi a radírkészítő műhelybe ahol Henry fejéből ceruza végére illeszthető radírokat csinálnak. Én azt hittem, hogy ki sem fog derülni, hogy miért ez a címe, de tévedtem. Szerencsére Henry felébred és ez a rész csak egy rémálom volt. Ám képzelgései folytatódnak, már nem is tudjuk, hogy mi a valóság is mi nem.

A szomszéd nő sehol. De Henry mégis megvárja őt. Ám a nőci egy öltönyös pasassal tér haza és elkezdenek enyelegni.

A finálé

Mikor gyereke elkezd ördögien röhögni szegény főhősünkön az már végképp betesz neki. Valószínűleg a vihogást is csak képzeli már. Henry végül ollóval felvágja a fáslit amibe be van tekerve a baba. Ám a mutáns szétnyílik és belsőségei láthatóak lesznek. Henry pedig szíven szúrja. Ekkor a belsőségek elkezdenek burjánzani és beterítik a fél szobát. Itt már a rettegés is látható a főhős arcán, nem csak a közönyösség és a letörtség. Nincs hová menekülni, Henry az álomvilágban találja magát ahol megöleli az énekelgető, táncikáló, mosolygó, fura, izéfejű nő. Innen nincs visszaút számára.

Egyébként a sárszerű bolygót ami a film elején jelenik meg az visszatér a film végén a szoba közepére. A csávó aki karokat húzogat az elején, annak a szerkezetei bekrepálnak a végére. Szóval van itt sok minden furcsaság. Még a kukac is életre kel amit Henry betett a szekrénybe.. és elmászkál a kőzetbolygóra. Most rakja össze valaki ezeket! Igazából az egész film tök homályos, de mindenkinek megvan a maga teóriája hiszen Lynch egyáltalán nem magyarázza meg a történteket. Teljesen a nézőre bízza annak megfejtését. Mindenki úgy rakja össze a történetet ahogy akarja. Valaki szerint zseniális, valaki szerint egy kalap szar.

Egy poszt-apokaliptikus világban járunk? Vagy Henry sivárrá vállt elméjében? Esetleg ez a kihalt, zord, egyéniségek nélküli világ a  modern társadalom torz tükörképe? Komolyan ennyire WEIRD filmet még soha nem láttam, az Andalúziai kutyánál is weirdebb. De itt legalább van valami cselekmény is, nem csak a totál randomness. Szóval marha érdekes movie ami néhol viccesen abszurd, néhol elviselhetetlenül zajos, máshol pedig undorkeltő, de mindez végig nyomasztó képi világgal párosul.

Címkék: , , , , , , , , , , , ,

Egy hozzászólás to “Radírfej (Eraserhead,1977) beszámoló”

  1. David Lynch Filmek | Wagner's hideout Says:

    […] David Lynch első egész estés filmje amely egy fekete-fehér, szürrealisztikus, rémálomszerű horrorfilm. Az éjféli mozik, művészfilmek kedvelői között nagy sikert aratott és Lynch ennek köszönheti karrierje beindulását. A főszereplő (Jack Nance) sok későbbi Lynch filmben is szerepet kapott. Én már kétszer láttam, először a tesómmal néztük közösen, másodjára öten ültünk le elé. A második megtekintés érdekesebb volt mert közben figyeltem, hogy kire milyen hatással van a film. Végül is csak engem kapott el a hisztérikus röhögőgörcs. Tesómmal utána próbáltuk megbeszélni meg értelmezni a filmet, több kísérlet született az elméletgyártásokra, meg magam is sokat gondolkodtam rajta. Állítottunk fel teóriákat, mi mit szimbolizál, mi a valóság és mi a képzelgés, mi megmagyarázható és mi nem. Beteg egy alkotás az biztos, hátborzongató, kiakasztó, rémes, de közben vicces is tud lenni… Valójában a Radírfej nem mást mint Lynch szorongásainak szüleménye: Nekem tetszett. Korábban írtam is róla egy beszámolót, ami már nem biztos, hogy megállná a helyét, de azért belinkelem. Itt megtekinthető: klikk […]

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: